És nem ám valami igénytelen és haszontalan dolgot... Vagyis a hollandoknak tuti hasznos...

Elmentünk beregisztrálni. De már mikor. Várjuk a kártyánkat meg hasonlók, és hát nem jött meg. Így Erika kedvesen érdeklődött náluk, hogy amúgy mi újság (több mint 60 workawayerrel a hátuk mögött és jó pár bejelentkezővel hozzájuk van tapasztalata. Mi vártunk türelmesen, hát pont mint otthon, de ez itt úgy tűnik nem így működik... nagyon nem). Valamit elronthattak, mert az a helyzet, hogy újra be kellett mennünk lefénymásolni a papírjainkat. Szóval elmentünk. Amúgy a hivatal mint olyan is megérne egy bemutatást, de röviden egy olyan tiszta, csendes, minimalista de ehhez képest mégsem kopár és közben ízléses belteret kell elképzelni. Amolyan filmekben előforduló szálloda előtér és tipikus "nagy iroda" között félúton, kétszer voltunk és nem volt tömve egyszer se, de használják az emberek. Ahhoz, hogy a hölgyike elé libbenj a problémáddal, hasonló automatából kell kiválasztani, hogy mit szeretnél, mint otthon, számot is oszt neked, annyi a különbség, hogy mindenkinek van egy profilja, és jelszava, tehát amikor kidobja a számodat, hogy majd csilingelve hívnak, akkor köszönt a neveden, és a hölgyike akihez kerülsz egy cseppet több információval rendelkezik rólad. Persze, lehet most jönni azzal, hogy megfigyelnek és lekövetnek, de könyörgöm, nem kell hat órán át ecsetelned hogy merre ártál és mit intéztél mielőtt idetévedtél, ami jóval meggyorsíthatja az ügymenetet.

Na szóval elmentünk újra, most Erika nélkül, kisilabizáltuk, hogy mit is kell megnyomni a táblán hogy sorszámot kapjunk (Erika kódjával jelentkeztünk be, nekünk ugye még nincs sajátunk), ugyan az a néni fogadott minket mint a múltkor, és valószínűleg nemrég kezdhetett, mert egy másik kedves hölgy is velünk volt elfoglalva, segítve az elsőt. Mindent lemásoltak, és mikor minden rendben volt, kaptunk egy csomagot. Azért, mert kellemetlenséget okoztak nekünk, és ők rontottak el valamit a rendszerben. Hát az volt az első gondolatunk, hogy hulla cukik. A második pedig az, hogy ez hogy nézne ki Magyarországon. Kb. úgy, hogy téged basznak le azért, mert nem kaptál papírt. Telefonon ezt meg se tudod érdeklődni valószínűleg, tehát elmész személyesen, hogy mi van. Jobb esetbe szemforgatás és látványos szenvedés után méltóztatnak újra megcsinálni a dolgot, kevésbé rossz esetben hangot is adnak a nemtetszésüknek, hogy zargatod őket, rossz esetben meg elküldenek melegebb éghajlatra és ha nincs vér a pucádban, akkor el is mész. (Ehhez meg hozzá lehet tenni, hogy legalább életre nevel a magyar rendszer, de legalábbis arra, hogy kiállj magad mellett ha valamit el akarsz intézni.) Szóval gördülékenyen ment minden, mondtuk hogy semmi gond, nagyon kedvesek az ajándékkal. Kibontás nélkül fogalmunk se volt mi ez, de egy bocsi kártyára tippeltünk. Szárított rózsaszirmokkal. Fancyk a hollandusok, na mi van.

A kocsiba kibontottuk, és hát nem bocsi kártya.

Hanem egy valószínűleg virágboltba levásárolható utalvány kártya 15 euróról (mai árfolyamon 4800 Ft értékben), a kártyán pedig a hollandul kb. a "nagyon bocsánat/sajnáljuk" felirattal. Itt már teljesen kiégett a Kelet Európában szocializálódott agyunk, annyira, hogy muszáj volt blogoljak róla. Folyton meglepnek az előzékenységgel, a kedvességgel, a türelemmel, a mindennapjaikkal a hollandok.... Végül is, mivel mi nem rajongunk a virágokért, Erika meg igen, beváltotta nekünk, és majd ő vesz virágot. Mi meg jól jártunk azzal, hogy kétszer látogattuk meg a hivatalt.

P. S.
Amúgy ma egész délután leveleket söpörtünk. Szóval tényleg semmi izgalmas nem történik velünk. 
Tél is van (a maga 8 fokával. Tegnap 14 fokkal...), meg is szoktuk (mikor tegnap másodszorra hallottuk a légvédelmi riasztó próbát összemosolyogtunk, hogy már második hónapa vagyunk itt), és még  a ház átalakítás is szünetel (kivéve hogy holnap megint festeni fogunk valamit. Elmondtam, hogy szeretek festeni, szóval minden héten festünk egy darab falat vagy ablakpárkányt...)

Ja, igen. Átraktuk a szobánkat az eddigi nappaliba. Most itt lakunk:

Ezt meg csak így itt hagyom. Amolyan ellenpontként...
Nézd végig. Komolyan. Légy erős.